Határkövek
Sétálunk a kispesti Vak Bottyán úton, mert szeretnénk megnézni a Triad Homes Residence környékét, elvégre azt tervezzük, hogy itt lesz az otthonunk. Nézzük a közlekedési lehetőséget, az üzleteket és úgy általában a környéket. Fel sem tűnik, hogy van néhány furcsa kő egy ház falán, vagy egy kerítésbe ékelődve. Pedig ezek a kövek ékes bizonyítékai egy városrész történetének és hihetetlen fejlődésének. Ezek a határkövek, melyek kijelölték Pest és az akkor még Szentlőrinc határát. Szentlőrinc Pest közeli részén, előbb telepként jött létre Kispest /1869/, majd lett önálló község /1871/, aztán városi rangot kapott, végül 1950-ben csatolták Budapesthez.
A mai Vak Bottyán utca vonalánál folytatódott a határvonal, a megmaradt határkövek lelőhelye.
Érthető, ha nem a kövekre figyelünk, főleg, ha az jár a fejünkben, hogyan rendezzük be leendő lakásunkat. Nyáry Pál és a Vak Bottyán u. sarkán van egy áruház, ahol esetleg vehetnénk szőnyeget, vagy függönyt. Nos, ennek a kerítésébe ékelődik be egy határkő. Kopottan, de kivehető még a száma, ez a 14-es. Van egy érdekes ún. szintezési csap is az oldalán. 1863-ban kezdték el bemérni Pesten az utcák középvonalát és két szélét, ezekhez a mérésekhez használták a határköveket, némelyiken a munkálatokhoz szükséges szintezési csapot helyeztek el. Pár méterre a 14-es kőtől, a Vak Bottyán utca 48. szám alatti ház falába építették be a 15-ös számút, 1838-ból maradt itt. ( forrás: Szmolnai: Kispest rejtőzködő óriásai)
Elgondolkodtató, hogy nekünk vajon vannak-e személyes határköveink? Határaink vannak, amelyet vagy magunknak állítunk fel, vagy a külső körülmények szabnak ránk. De, hogy hol a határ? Hát a csillagos ég! Ahogy ott állunk az építkezés előtt, felejtsük el egy kicsit a határokat és álmodjuk bele magunkat leendő otthonunk kényelmébe, mert „Az ötletek szaporák. A gondolat szabad. Nincs határ.”( Katie Patrick)
